Tanuljunk meg együtt élni! A fogyatékossággal élő emberek integrációjáért

Normál verzió

A kiváltásról

2011-ben a Kormány határozott a fogyatékossággal élő emberek számára, ápolás-gondozást nyújtó intézményi férőhelyek kiváltásának 2011-2041 közötti évekre kidolgozott stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról. (1257/2011. (VII.21.) Kormány határozat). Összhangban a cselekvési tervvel kiírásra került a TIOP-3.4.1.A-11/1 „Bentlakásos intézmények kiváltása” című pályázat.

Vidám csoportképen férfiak és nők állnak mosolyogva.
A kiváltás során a fogyatékossággal élő emberek szakmai segítséggel, a nagy létszámú intézményekből kisebb, az önálló életre alkalmas lakóközösségekbe költöznek át. A kisebb és személyre szabott lakhatási szolgáltatások hatékonyabban biztosítják a fogyatékossággal élő emberek számára a választás és az önállóság lehetőségét. A nekik nyújtott szolgáltatások célja pedig az, hogy az öngondoskodásra való képességüket fejlessze, illetve a szükségleteik és igényeik szerint támogassa őket az önálló életvitelben.

A kiváltás továbbá azt is jelenti, hogy a bentlakásos intézmények által eddig nyújtott komplex szolgáltatás szétválik a lakhatási és az önálló életvitelt segítő szolgáltatásokra. Ahelyett, hogy az érintettek kész „csomagban” kapnák a bentlakásos ellátást, a kiváltást követően a „támogatott lakhatás” több szolgáltatás rugalmas kombinációját jelenti (pl.: lakhatási és segítői szolgáltatások), melyek helyszínei is elkülönülnek egymástól.

Fontos, hogy a lakhatás és a napközbeni tevékenységek (pl. oktatás, gondozás, szabadidős tevékenységek, társas kapcsolatok) ne azonos helyen történjenek, valamint a program során mindenki személyre szabott, egyéni szükségletekhez igazodó ellátást kapjon. Azzal, hogy a napközbeni tartózkodás helyei elkülönülnek a lakóhelytől, erősítjük és bátorítjuk a fogyatékossággal élő emberek helyi közösségi életben való önálló részvételét. Azáltal, hogy a fogyatékossággal élő embereknek lehetőségük nyílik a társadalomban való közvetlen részvételre, a közösség számára is „láthatóvá válnak”, környezetük megismeri őket. A napi kapcsolat és együttélés pedig segíti az elfogadást és az előítéletek lebontását.

9

A Kiváltás céljai

Az önállóság támogatása, fejlesztése

A támogatások és szolgáltatások kiemelt figyelmet fordítanak azokra a feladatokra, amiket a résztvevők önállóan is el tudnak végezni, illetve lehetőséget teremtenek az önálló életvitelhez szükséges új készségek elsajátítására. Lehetővé teszik az egyén képességeinek legteljesebb kibontakoztatását, szinten tartását és fejlesztését.

Hatékony segítségnyújtás

A program résztvevői csupán annyi segítséget kapnak, amennyire feltétlenül szükségük van, de azt magas szakmai színvonalon biztosítják számukra.

Aktív részvétel

A program résztvevőinek aktív szerepet kell vállalniuk lakásuk, lakókörnyezetük kialakításában, berendezésében. A szolgáltatások igénybevételének az alapja a lakó önálló döntése, akit minden őt érintő kérdésbe be kell vonni. A program hozzásegíti a fogyatékossággal élő embereket, hogy saját maguk tervezhessék meg az életüket a legalapvetőbb kérdésektől kezdve, és a lehető legnagyobb fokú önállósággal élhessenek.

Társas kapcsolatok erősítése

A fogyatékossággal élő emberek akaratának megfelelően biztosítani kell, hogy együtt lakhassanak barátjukkal, házastársukkal, élettársukkal. A szolgáltatások kialakítása során figyelemmel kell lenni a személyes kapcsolatok támogatására és erősítésére.

Társadalmi kapcsolat

A fogyatékossággal élő emberek új otthonai nem eshetnek ki a település vérkeringéséből, azokat a településbe integráltan kell elhelyezni. Támogatni kell a résztvevőket abban, hogy szabadidejüket ne kizárólag az otthonaikban töltsék, hanem ha szeretnének, minél többet legyenek külső helyszíneken, külső, közösségi programokon.

Egyenlő hozzáférés elve

A közszolgáltatások eléréséhez minden embernek – így a fogyatékossággal élő embereknek is – egyenlő esélyt kell biztosítani.