Tanuljunk meg együtt élni! A fogyatékossággal élő emberek integrációjáért

Normál verzió

Gyakran ismételt kérdések

  • Kik a fogyatékossággal élő emberek?

    Fogyatékossággal élő embernek tekintünk mindenkit, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.

  • Mi az a kiváltás?

    Erre a kérdésre a honlapunkon, a KIVÁLTÁS menüpont alatt kaphat részletes választ.

  • Meg lehet látogatni az ott élőket? Meg lehet ismerkedni az életkörülményeikkel?

    Igen. A kampány feladata, hogy a beköltöző fogyatékossággal élő lakók körülményeit mindenki – különösen a közvetlen környezetük – láthassa és megérthesse. Ennek érdekében nyílt napokat és egyéb közösségi rendezvényeket fognak szervezni a házak, amelyre szeretettel várják a környéken élőket.

  • Felügyelet nélkül maradnak a lakók?

    Nem, természetesen a lakók nem maradnak felügyelet nélkül, szükség esetén segítő szakember segíti a lakókat. A lakásokba beköltözők segítő támogatást kapnak az önálló életvitelük biztosításához. Amennyiben problémát észlelne, kapcsolatba léphet a lakók személyes segítésében résztvevő szakemberrel.

  • Elképzelhető, hogy becsöngetnek hozzám a lakók?

    Mint minden más lakóközösségben a lakók segítséget kérhetnek egymástól, nem kell tőlük félni, mert olyan személyek költöztek ezekbe a lakásokba, akik fel lettek készítve az önálló életre, de nekik is – mint ahogy nekünk is – adódhatnak olyan problémáik, amikben azonnali segítségre szorulnak. Ugyanígy a lakókörnyezetükben élők is számíthatnak tőlük segítségre, ők is dolgoznak és így az is elképzelhető, hogy bizonyos dolgokhoz (pl.: számítógép kezelés, főzés) nagyon jól értenek. Az országos tapasztalatok alapján a lakókörnyezet kezdeti előítélete az együttélés megkezdése után minden esetben megváltozott, egymást segítő „szomszédságok” jöttek létre. „Bízunk benne, hogy az új környezetben – az előítéletek ellenére – nem falak, hanem kapcsolatok épülnek.” (Benedek István – Heves megyei SZGYF igazgatója)

  • Tudnak magukról gondoskodni az intézményekből kiköltöző lakók?

    Mindenki szeretne önmagáról egyedül gondoskodni és életéről saját maga dönteni. Az értelmi fogyatékossággal élő emberek ugyanúgy vágynak arra, hogy saját maguk döntsék el, milyen ruhát vegyenek fel aznap, mit csináljanak a szabadidejükben, mire költsék el a pénzüket azaz, úgy élhessenek, mint bárki más. A lakók képesek a saját életükkel kapcsolatban döntéseket hozni és segítséggel képesek önmagukról gondoskodni. Van olyan lakó, aki önállóan felöltözik, megfőzi az ebédet és elmegy dolgozni reggelente, de nem tudja beosztani a pénzét és elveszik a hivatali ügyintézésben. Néhányuknak több segítségre van szüksége ahhoz, hogy reggelit készítsen, beossza idejét, és ne felejtse el a heti színes-mosást. A lakók annyi segítséget kapnak, amennyire szükségük van, a minél önállóbb élethez.

  • Felkészítik a beköltözőket az intézményen kívüli életre?

    Mentorok készítik fel a beköltöző értelmi fogyatékossággal élő embereket az önálló életre. Természetesen a költözés után sem engedik el a kezüket, a mentorok a lakók számára szükség esetén segítséget nyújthatnak. Többségük egész életében intézetben élt, ahol gondoskodtak róla, beosztották idejét. A segítés mértéke egyénre szabott, van, akiknek a hivatalos levél megértésében, míg másnak a bevásárlásban, esetleg mindennapos tevékenységekben is támogatásra van szüksége mint pl.: a konzervnyitásban, teregetésben. A munkába menetel, az otthoni takarítás nagyrészük számára a napi rutin része, csak úgy, mint nekünk.

  • Mi történik, ha a helyi lakosok nem tudnak jó viszonyt kialakítani az odaköltöző lakókkal?

    Eddigi tapasztalatok nagyon kedvezőek, a kiköltözött értelmi fogyatékossággal élő embereket szeretik és segítik szomszédaik, rendszerető, szabálykövető embereknek ismerték meg őket.

  • Hogyan fog telni egy napjuk? Otthon lesznek egész nap?

    A beköltöző lakók ugyanúgy élnek majd, mint mindenki. A napjuk ugyanúgy telik, mint bárki másnak: napközben dolgozni járnak, a délutánjaikat pihenéssel, kerti munkával és egyéb szabadidős tevékenységekkel töltik. A cél az, hogy a saját döntéseik szerint, minél inkább hétköznapi, az átlagos emberekhez hasonló módon éljenek.

  • Az új lakhatási formákban ki fizeti a térítési díjat és hogyan?

    A jelenlegi szabályozás szerint a lakhatás és a segítő szolgáltatások díját a lakók fizetik, saját vagyonuk és jövedelmük terhére.

  • A lakók csak az adott megyéből kerülhetnek ki, vagy az ország területéről bárhonnan lehet jelentkezni a várólistára?

    Az Intézmény engedélyétől függ, hogy az egész országból vagy csak a megyéből fogadhat lakókat.

  • Hogyan jutnak el a beköltöző lakók a munkahelyükre?

    Lehetőség szerint önállóan fognak eljutni a munkahelyükre, de ha szükség van rá, akkor kíséret is biztosított.

  • Tarthatnak-e a lakók jószágokat, állatokat?

    Igen, amennyiben a közösség minden tagja beleegyezik.

  • Látogatót fogadhatnak-e a lakók?

    Természetesen, az együtt élő lakóközösség fogja majd a látogató fogadást szabályozni a házirendben.

  • A tervezett fejlesztések fognak-e munkahelyeket biztosítani a helyiek számára?

    Nagy bizonyossággal lehet mondani, hogy igen. Hatékonyság, életszerűség és gazdaságosság oldaláról nézve is ez az indokolt. Nem beszélve a településen élő közösség hozzáállását, nyitottságát értékelendő gesztusról. Természetesen rendelkezni kell majd a törvény által előírt, szükséges szakmai képesítésekkel.