A nyári hőségben sok kerttulajdonos ösztönösen egyre gyakrabban kezdi locsolni a növényeket. A több öntözés azonban nem feltétlenül jelent hatékonyabb vízellátást. Ha rossz időpontban, túl kis adagokkal vagy nem megfelelő módszerrel öntözöl, a víz jelentős része elpárologhat, miközben a növények gyökerei alig jutnak nedvességhez.
A kánikulai öntözés egyik legfontosabb szabálya, hogy lehetőleg a kora reggeli órákban végezd el. Ilyenkor a talaj még hűvösebb, a párolgási veszteség kisebb, a növények pedig fel tudják venni a vizet, mielőtt megérkezik a déli forróság. Az esti locsolás szintén jobb lehet, mint a déli, ám ha a levelek hosszú órákon keresztül nedvesek maradnak, bizonyos gombás betegségek könnyebben megjelenhetnek.
A déli öntözést lehetőség szerint kerüld. A felforrósodott talajra kijuttatott víz gyorsan elpárolog, ráadásul a hidegebb csapvíz hirtelen hőmérséklet-változást okozhat a növények környezetében. Ha azonban egy növény látványosan hervad, és a földje teljesen kiszáradt, nem érdemes estig várni. Ilyenkor közvetlenül a talajra juttatva adj neki vizet.
Inkább ritkábban, de alaposan
A napi néhány perces, felületes locsolás sokszor csak a talaj felső rétegét nedvesíti át. Ez arra ösztönözheti a növényeket, hogy a gyökereiket a felszín közelében fejlesszék, ahol a föld sokkal gyorsabban kiszárad.
Hatékonyabb lehet a ritkább, de nagyobb vízadaggal történő öntözés. A cél az, hogy a nedvesség a mélyebb talajrétegekbe is eljusson. A paradicsom, a paprika, az uborka és a cukkini különösen meghálálhatja az egyenletes vízellátást.
A rendszertelen öntözés problémákat okozhat. A paradicsom termése például könnyebben felrepedhet, ha hosszabb száraz időszak után hirtelen nagy mennyiségű vizet kap. A paprika virágokat és apró terméseket dobhat le, az uborka pedig keserűbbé válhat.
Ne a leveleket, hanem a talajt öntözd
A vizet lehetőleg közvetlenül a növény tövéhez juttasd. A levelek locsolása kevésbé hatékony, és növelheti egyes betegségek kialakulásának veszélyét. A csepegtető öntözés vagy a lassan szivárogtató tömlő azért előnyös, mert fokozatosan adja le a vizet, így az kevésbé folyik el a felszínen.
Kötött talajon érdemes több részletben öntözni, hogy a víznek legyen ideje beszivárogni. Homokos talajon gyorsabban eltűnik a nedvesség, ezért ott gyakrabban lehet szükség vízpótlásra.
A talajtakarás sok vizet megtakaríthat
A növények köré terített szalma, fűnyesedék, fakéreg vagy más szerves anyag csökkenti a párolgást, mérsékli a talaj felmelegedését és visszaszoríthatja a gyomokat. A mulcsréteg ne érjen közvetlenül a növény szárához, mert a folyamatos nedvesség rothadást okozhat.
A friss fűnyesedéket csak vékony rétegben terítsd le, különben összetömörödhet és kellemetlen szagúvá válhat. Jobb megoldás, ha kissé megszárítod, majd több kisebb adagban helyezed a növények közé.
A Kertikék kertészeti magazin rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy a nyári kertápolásban nem a minél több víz kijuttatása a cél, hanem a talaj nedvességének hosszabb ideig történő megőrzése. A jól időzített, alapos öntözés és a megfelelő talajtakarás együtt sokkal hatékonyabb lehet, mint a napi felületes locsolás.
Figyeld a növények állapotát, ellenőrizd néhány centiméter mélységben a talaj nedvességét, és mindig az adott növény igényeihez igazítsd a vízadagot. Így a kerted a legforróbb nyári napokat is könnyebben átvészelheti.
