A szivarfa neve alatt többféle megjelenésű növénnyel találkozhatsz a faiskolákban. A közönséges szivarfa hatalmas, virágzó árnyékadó fává fejlődhet, míg a gömb szivarfa kisebb, szabályos koronája miatt városi előkertekben, teraszok mellett és rendezett díszkertekben is népszerű.
A két növény között azonban nemcsak méretbeli különbség van. Más látványt nyújtanak, eltérő helyigénnyel rendelkeznek, és a virágzásuk sem azonos.
Milyen nagyra nő a közönséges szivarfa?
A Catalpa bignonioides közepes vagy nagy termetű lombhullató fa. Kifejlett magassága meghaladhatja a 12 métert, koronája pedig 8 méternél szélesebbre is terülhet. Nagy, világoszöld levelei, fehér virágbugái és hosszú, babhoz vagy szivarhoz hasonló termései miatt különleges megjelenésű.
Elsősorban akkor válaszd, ha:
- tágas kerttel rendelkezel;
- nagy árnyékadó fát szeretnél;
- elegendő hely van az épületektől távol;
- fontos számodra a virágzás;
- nem zavar az őszi levél- és terméshullás;
- természetesebb, lazább koronát szeretnél.
A közönséges szivarfa koronája idővel szabálytalanabb lehet, ágai pedig viszonylag törékenyek lehetnek. Emiatt viharos területen különösen fontos a megfelelő hely és a korona rendszeres ellenőrzése.
Mit kell tudni a gömb szivarfáról?
A gömb szivarfa általában a Catalpa bignonioides ‘Nana’ fajtája, amelyet magas törzsre oltva forgalmaznak. Maga a fajta bokros, törpe növekedésű, koronája körülbelül 1,5–2,5 méter magasra és hasonló szélességűre fejlődhet. A teljes fa végső magasságát azonban az oltási pont magassága is meghatározza.
A gömb szivarfa nagy, szív alakú leveleket és sűrű, gömbölyded koronát nevel. Az RHS leírása szerint ritkán virágzik, ezért elsősorban lombozatával és szabályos formájával díszít, nem pedig virágaival vagy terméseivel.
Jó választás lehet:
- kisebb előkertbe;
- bejárat két oldalára;
- terasz vagy pihenőrész közelébe;
- szabályos, modern kertbe;
- sorfaként;
- olyan helyre, ahol nem szeretnél nagy terméseket;
- korlátozottabb koronahely esetén.
Fontos azonban, hogy a gömb szivarfa sem apró növény. A koronája több méter széles lehet, ezért közvetlenül fal vagy kerítés mellé ezt sem célszerű ültetni.
Szükséges-e rendszeresen metszeni?
A közönséges szivarfa általában csak kisebb koronaalakító és egészségügyi metszést igényel. Távolítsd el a száraz, sérült, egymást keresztező vagy veszélyesen növő ágakat. Nagyobb ágak eltávolítását célszerű hozzáértő szakemberre bízni.
A gömb szivarfánál időnként szükség lehet a korona ritkítására vagy alakjának helyreállítására. A túl erős, évenkénti visszavágás azonban sok hosszú, puha hajtást eredményezhet, amelyek szélben sérülékenyebbek lehetnek.
Metszéskor figyelj arra, hogy:
- tiszta, éles szerszámot használj;
- ne hagyj hosszú csonkokat;
- egyszerre ne távolítsd el a korona nagy részét;
- vágd le az alanyból előtörő sarjakat;
- ellenőrizd az oltási pont környékét;
- nagy ágaknál kerüld a kéreg felszakítását.
A szivarfa gondozásáról, metszéséről és betegségeiről a Kertikék részletes ismertetőjében további gyakorlati tanácsokat találhatsz.
Milyen problémák jelenhetnek meg?
A szivarfa általában ellenálló díszfa, de levélfoltosság, lisztharmat, hajtásszáradás és verticilliumos hervadás is előfordulhat. Levéltetvek, pajzstetvek és más szívó kártevők szintén megjelenhetnek rajta.
Figyelmeztető tünet lehet:
- a hajtások hirtelen hervadása;
- barnuló levélszél;
- foltos vagy lisztes levélfelület;
- ragacsos bevonat;
- nagyszámú levéltetű;
- korai lombhullás;
- egész ágak visszaszáradása.
Egy-egy sérült levél miatt nem kell azonnal permetezni. Először vizsgáld meg az öntözést, a talaj állapotát, a szélkárokat és a kártevők jelenlétét. Erős vagy gyorsan terjedő tüneteknél érdemes növényorvos vagy faápoló segítségét kérni.
A választás tehát egyszerűen összefoglalható: ha nagy, virágzó árnyékadó fát szeretnél, a közönséges szivarfa lehet megfelelő. Ha szabályosabb, kisebb koronát keresel, és nem elsődleges a virágzás, a gömb szivarfa praktikusabb választás lehet.
